Az a legszebb, amikor elhatározom előző nap, hogy márpedig szuperfinom ebédet főzök , mielőtt elindulnék dolgozni.

Aztán az lesz belőle, hogy jól elalszom, a piacra is késve érek, majd ebédfőzés közben konstatálom, hogy szuperfinom vacsorát fogok főzni, majd ha hazaértem.

Mit is mondhatnék ? Nem védekezem, csupán megjegyezném, hogy a tűzhelyet akkoris kénytelen voltam letisztítani főzés előtt.(*némelyek tudják, miért, a többi szerencsésnek meg nem ecsetelném )