.   Jó volt és meghitt. Vidám és szomorkás. Mi a temetőbe megyünk karácsony délelőtt, ebéd előtt a nagyszüleim sírjához, a nagybátyáméhoz, és két temető bejárása után kezdünk neki a készülődésnek. Megszoktam már, hogy így van,  szerintem az ősök tisztelete…

Merthogy fel kéne engem rázni- Igenigen. Belerázni a való életbe, hiszen én valahol az álom és valóság között lavírozok és nem értem, miért nem úgy vannak a dolgok, ahogyan én kigondolom vagy szeretném, hogy legyenek. És meg sem lep, hogy egyáltalán nem voltam…