kihajlott az útra. Nincsen aki leszakassza csak úgy hervad rajta Szakítsd le Borcsa, kösd bokrétába, Hadd tűzze a Varga Péter* csárdás kalapjára. Ez a dal meg kb 1 éve már szerepelt a régi blogomban, de annyira szép , s ma eszembejutott, ígyhát ismételten közzéteszem.…

engem Az Isten. Ugyanis május elseje egyrészt szombatra esett, ami munkanapnak számít- legalábbis egyeseknek- másrészt az említett napon mind a HÉV-et, mind a volán biztonságos, luxus és kényelmes sárga buszát sikerült elcsípnünk. Kétbükkfanyereg, majd Pilisszentlélek…